2012. január 8.

London, bébi!

Bár London egyike Európa ’alap’ városainak, a fapados korszak óta pedig könnyen és olcsón elérhető, nekem mégis csak 2011 novemberében volt hozzá először szerencsém.
Szokásomhoz híven körülbelüli tervekkel, de amúgy az orrom után láttam neki a város felfedezésének. Az első nap annyira tele volt élményekkel és megőrzendő pillanatokkal, hogy este vásároltam is egy noteszt, melybe lejegyeztem címszavakban ezeket – az útinapló azóta sem készült el, de a lista megmaradt. Lássuk a legmaradandóbb képeket!

A zöldfelületek mindig előkelő helyen szerepelnek az úticéljaim közt, mégsem a Hyde park lett a kedvencem. A Buckingham palota érintésével lehet eljutni
a St. James parkhoz, mely a többi londoni parkhoz képest kicsinek számít, mégis egy gyöngyszem! Tó terpeszkedik a közepén, partján egyetértésben mindenféle vadkacsa, réce és lúd, akár sirályok is. Na és persze mókusok, melyek szívesen elfogadnak az arra járók kezéből egy-két finom falatot.

2012. január 5.

A svájci hegyomlás és pár gondolat...

Életem során rengeteg helyen megfordultam a világban és csak reménykedni tudok, hogy gyarapítani fogom az élményeim. Gyakran előfordul, hogy visszatérek adott országokba, térségekbe. Ilyenkor gyakran felvetődik a kérdés, Zsolt nem unalmas ez? Nem. /Minden évben a Balatonon nyaralni, nem unalmas??? – szoktam visszakérdezni/
Mindez a minap bekövetkezett óriási svájci hegyomlásról jutott eszembe. Mi is történt?

Háttérképek /Nepál/

Szeretjük cserélni a háttérképeinket, ezentúl hetente lesz erre lehetőséged!!!
Szólj az ismerősöknek is, csak egy kattintás ide és meg is változott a monitor hangulata...

Notebook-hoz ajánlott: 1366*768

Klasszikus (1024*768): 1600*1200


A felvételeket Szenczi Zsolt készítette Nepálban, az Annapurna régióban.
Nézz vissza a jövő héten is, érdemes!!! :)


2012. január 2.

A Tengerszem-csúcs avagy túra a Rysy Királyságban

2008 szeptemberében próbálkoztam többed magammal, hogy a Tátra egyik legnépszerűbb csúcsára felkapaszkodjunk és körbe tekintsünk 2503 méter magasból. Az időjárás közbe szólt őrületes havazás jellemezte a hétvégénk, így sajnos meg kellett elégedjünk azzal, hogy a Békás-tavakig jutunk. Pici csalódást éreztem, de az arcomba száguldó jégdara, süvítő szél és a mínusz fokok hamar meggyőztek arról, hogy jó döntés született!
Valamire való túrázó már járt a Rysyn, nyilván ennek több oka is van. A remek panoráma mellett kis kóstolót kapunk a láncos trekking ösvények hangulatából, így ez kellemes átmenet a komolyabb hegymászás felé, -irányába. Tehát, törvényszerű, hogy ismét „nekifutunk” a Hegynek! :)
Kellemes reggelre ébredtünk, az időjáráson nem múlhat semmi ez mindenképp jó jel a három évvel ezelőtti túrához képest. A Magas-Tátra második legnagyobb tavától a Csorba-tótól (1346m) indítottuk a túránk.

2011. december 18.

Háttérképek /Karácsonyi különszám/ :)

Szeretjük cserélni a háttérképeinket, ezentúl hetente lesz erre lehetőséged!!!
Szólj az ismerősöknek is, csak egy kattintás ide és meg is változott a monitor hangulata...

Notebook-hoz ajánlott: 1366*768

Klasszikus (1024*768): 1600*1200

A felvételeket Szenczi Zsolt készítette Ausztriában, a Rax-fennsíkon.
Nézz vissza a jövő héten is, érdemes!!! :)

2011. december 13.

Háttérképek /Dolomitok/

Szeretjük cserélni a háttérképeinket, ezentúl hetente lesz erre lehetőséged!!!
Szólj az ismerősöknek is, csak egy kattintás ide és meg is változott a monitor hangulata...

Notebook-hoz ajánlott: 1366*768

Klasszikus (1024*768): 1600*1200

A felvételeket Szenczi Zsolt készítette a Dolomitokban.
Nézz vissza a jövő héten is, érdemes!!! :)

2011. december 10.

Első lépések a "rózsaszín városban"...

Vonattal érkeztünk Jaipurba. Talán ez a legegyszerűbb formája a közlekedésnek Indiában, ha hosszú távokban gondolkozunk mindenképp. Jegyet vásárolni nem oly egyszerű, a rendszer átlátásához kis idő szükséges, illetve pár „negatív” tapasztalat és utána sem szabad elfeledni, az indiai vasút mindig tartogat meglepetéseket. Az éjszakai vonatok a AC3 kategóriától kezdve, ideálisak a kilométerek leküzdésében, a szállás árát is megspórolják nekünk. India legnagyobb munkáltatója a vasút, az angolok egyik kellemes hagyatéka. Tiszta lepedő, párna és pokróc vár bennünket a kabinokban, panaszra nem lehet ok, már csak imádkozni kell, hogy ne egy horkoló arcot kapjunk magunk mellé illetve ne járkáljon ordibálva öt percenként a teahordó emberke, hogy CAJ, CAJÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉ…
Jaipur más. Azt gondoltam Delhiben élnek a világ legerőszakosabb emberei, akiket képtelenség lerázni. Tévedtem. Harmadszor járok India utcáin, de sikerült meglepnie a városnak. Az természetes, hogy a taxis és a szállásfelhajtó éhes hiéna módjára viselkedik, de hogy az egész város a „nyakamba” ugrik, meglepő… Csontozzuk ki a fehér turistát, hisz arannyal tömöttek a zsebei. Sajnos a valóság másképp fest a legtöbb hátizsákos turista -mint én is- fillérekből igyekszik kihozni az utazását. Persze, itt el lehet morfondírozni azon, hogy helyi viszonyok közt azok a fillérek is komoly vagyonnak számítanak.