Bazilika Ciszterna, Isztambul

Ritkán adatik meg az ember életében, hogy filmekben látott álom helyszínekre látogasson. Isztambul egyik legegyedibb attrakciója az Elsüllyedt Palota. 

10 török líra leszurkolása után egyenes út vezet a „csodák palotájába” pedig nem annak szánták. I. Justinianus császár által épített víztározó egyike azoknak a praktikus épületeknek, amik a várost ért támadás esetén hosszú ideig ellenállóvá teszik Isztambult (akkor Konstantinápolyt) az ostromló hadak ellen. Fantasztikusan kidolgozott oszlopok között sétálgatva hamar rájövünk, hogy a víztáróhoz szükséges anyagok jó részét más épületek elbontásával nyerték, igen költséghatékony módon. A mindenhonnan csöpögő víz, a hangulatosan megvilágított tározó a vibrációk és a tükröződések különleges egyvelege, a már-már abszurdnak vélt szituáció, hogy egy víztározó belsejében korinthoszi oszlopok között vízben úszkáló halak kíváncsi tekintete szegeződik ránk teszi oly fenomenálissá a Bazilika Ciszternát. 

A nagyközönség 1987 óta látogathatja a 1963-as James Bond filmből már jól megismert isztambuli helyszínt. Kötelező látnivaló, ha a városban jársz.

Tipp: Hivatalosan fényképezni nem lehet, de senki nem szól érte. Viszont állvány nélkül szinte lehetetlenség, így a 800-as ISO mellett egy kicsi fotósállvány elengedhetetlen.

Fűszer Bazár, Isztambul

Miközben a mesés keleti hangulatot a felhőkarcolókra hajazó épületek lágyan megtörik, igazi időutazást nyújt Isztambul egyik legősibb bazárja. Közvetlen a Yeni Cami (Új Mecset) mellett elterülő 1660-as években átadott fűszerektől roskadozó L alakú utcácskából álló fedett bazár a mai napig képes elvarázsolni az ide érkezőket. 

A középkori kufárkodás hangulata már a múlté, de az állandó lüktetés a tömeg együttes vibrálása a mai napig különös hangulatot kölcsönöz a bazárnak. A színek, fények és az illatok vidám játékot űznek velünk miközben a lábunk szabadjára ered s a végtelen csatangolás a fűszeres standok között kezdetét veszi. Az iráni kaviártól kezdve a világ legdrágább és legkülönlegesebb fűszereiig minden megtalálható a kis boltok varázslatos világában. Az alkudozás művészete a mai napig a kufárok mesterségének egyik alappillére, amit a látogató könnyű szerrel gyakorolhat. Sőt már-már kötelező elemként el is várják tőle. Az Egyiptomi Bazárként is emlegetett piac (régebben rengeteg árút az afrikai országból szállítottak a bazárba, innen az elnevezés) hétfő hajnaltól egészen szombat estéig várja a mazsola, dió, szárított gyümölcsök, teák és a fűszerek iránt érdeklődő vásárlókat, nézelődőket. 

A napi imádságok idején pár bolt ideiglenesen lehúzza a rolóit, de a szomszédos Yeni Cami közelsége révén hamar visszaérnek a tulajdonosok. 
A vidám hangulat miatt mindenképp érdemes Isztambul eme szegletébe ellátogatni. Az árusok roppant kedvesek s engedik a portékákat lencsevégre kapni. A „török viagrával” és a „szultán szerelmi bájitalával” tessék óvatosan bánni! 

Szíria: Stop!

Életem egyik nagy álma teljesült mikor 2011-ben Szíria földjére léphettem. Emlékszem a repülőtérről kiérve az emelkedett pillanatban a szemem sarkából egy könnyed könnycsepp kicsordult. Most az ágyamon ülve történik mindez. 

Arcok, emlékek és élmények sokasága zakatol a fejemben. Az a mérhetetlen kedvesség, amivel akkor és ott találkoztam. Közel három hét alatt stoppal bejárva az országot a „turistás” helyektől kezdve egészen az eldugott szegletekig. Tamás barátommal mindig az volt az érzésünk, hogy itthon vagyunk. Akkor kezdődtek a harcok. Emlékszem záporoztak az aggódó sms-ek, amiből mi semmit sem értettünk. Nem hittük el, hisz zajlott a élet. Épült Aleppóban a mecset, üzemelt a konditerem Hamában, árulták a portékát Damaszkuszban... A felszín alatti feszültségből, a mindent elsöprő kétségbeesésből a rejtett indulatokból keveset érzékeltünk. A világ egyik legkeményebb diktatúrájában, Izrael közelsége miatt szinte állandó harckészültségben élő emberek mosolyogtak. Mosolyogtak mikor kávét főztem magunknak az üzletben, sőt mikor a pénteki nagy imán véletlenül bent maradtunk... 

Hirtelen eltört a mécses. Ott s talán legbelül itt is. Lassan több mint két éve folynak a harcok, százezrek maradtak fedél nélkül, ezrek haltak meg s tízezrek élnek menekülttáborokban. Folytatják a rendszerellenes harcukat a szebb jövő ígéretéért. Nem csak Allahban, hanem magukban is hisznek. Teszik ezt úgy, hogy a világ félig elfordult s a saját lelkiismeretét megnyugtatva a különböző bizottságokban hangzatos szavak mellett ítéli el az eseményeket. Ma közel ezer ember veszítette életét vegyifegyver által... 

Becsukom a szemem és s újra mosolyognak a gyerkőcök Palymirában s csak bízom benne, hogy a valóságban is ott rohangálnak a kis kabátjukban a 3o fokban...

További képek: klikk.

Lengyel-Tátra, /Háttérképek/

Notebook-hoz ajánlott: 1366*768

Klasszikus (1024*768): 1600*1200

Via ferrata felszerelés

A via ferratázáshoz speciális felszerelés szükséges, ami a klasszikus hegymászó felszerelésre épül. Alapvető funkciója, hogy ez esetlegesen bekövetkező eséskor megóvja a mászót mélybe zuhanástól és csökkentse a mászó testét ért terhelést. Fontos, hogy jó minőségű és megfelelően karbantartott eszközöket használjunk, hiszen a saját biztonságunk múlik rajtuk. A legfontosabb eszköz a ferratázó felszerelésében a via ferrata szett vagy kantár. A szett három fő részből áll: fékből, karabinerekből és hevederből vagy kötélből. Ilyen szetteket kereskedelmi forgalomban lehet együtt lehet kapni.

Fék: Függőleges falon egy esés esetén néha csak méterekkel alattunk állít meg egy drótkötelet a sziklához rögzítő szög. Ilyen eséskor hatalmas erők lépnek fel, amik többek között a testünket is érik. Ennek a hatalmas erőhatásnak a csökkentésére szolgál a fék. A fék dinamikusan lassítja az esést és így rengeteg energiát elnyel, csökkentve ezzel a szervezetünket ért erőhatásokat.

Karabiner: Nagy nyílású, automatikusan záródó karabinerek, hogy könnyen lehessen ki- illetve beakasztani őket a drótkötélbe.

Heveder vagy kötél: Ez köti össze a karabinereket a fékkel.

Beülő: Alapvető része a felszerelésnek a sziklamászásból jól ismert beülő. Ez egy heveder, ami a derekunk és a combunk fogja közre. Tulajdonképpen a beülő a közvetlen kapcsolat a biztosítási lánc többi eleme és a testünk között. Ehhez kapcsoljuk a felszerelés többi részét, a via ferrata szettet.

Sisak: A sziklás környezetben az apróbb lehulló kövektől véd, a barlangokban, alagutakban is jó szolgálatot tehet. Akkor hatásos, ha a fejünkön van, tehát a szikla közelébe érve mindenkinek kötelező felvenni. Nem várunk vele, míg a mászás elkezdődik, sokszor már a via ferratát megközelítő ösvényen érdemes felvenni.

Kesztyű: Lehet kapni speciális via ferrata kesztyűket túraboltokban, de egy biciklis kesztyű is jó lehet. Védi a tenyerünket, kezünket a kábelből kiálló drótszálaktól is. Hasznos lehet hideg, nedves időben, egyéni preferencia, hogy ki és mikor használja.

Fejlámpa: alagútban, barlangban szükséges, vagy ha estébe nyúlik a túra.

Írta: Négyesi Miklós

Mi a via ferrata?

A via ferrata kifejezés (az olasz kifejezés magyar jelentése: vasalt út, németül: klettersteig, jelentése mászóösvény) olyan hegyi utat jelöl, ahol fixen beszerelt fém kábelek, létrák, hidak és lépcsőfokok segítik az előrehaladást. Jellemző ezekre a hegyi útvonalakra, hogy a kiépített részek nélkül csak képzett sziklamászók számára járhatók. A via ferratázás igényel némi gyakorlatot, (szédülésmentességet és lépésbiztonságot), megfelelő fizikumot és felszerelést. Az utak gyakran kitett helyeken, nagy magasságokban vezetnek, ezért a tériszonymentesség alapvető feltétel. A via ferrata lényege a folyamatos biztosítás, amit az ösvény mentén végigfutó drótkötél ad, amire a megfelelő felszereléssel tudunk rácsatlakozni.

Via ferrata útvonalak találhatók az Alpok országaiban: a legtöbb Olaszországban és Ausztriában, Svájcban, Németországban, Franciaországban, Szlovéniában és Spanyolországban. Néhány út fellelhető az Egyesült Államokban és Kanadában is. A via ferraták a 19. század közepén születtek, 1843-ban ausztriában hozták létre az elsőt. A koncepció az volt, hogy bárki számára elérhetővé tegyék az addig csak hegymászóknak elérhető csúcsokat. Furcsa mód a via ferraták fellendülésüket az első világháborúnak köszönhetik. Az olaszok hadba lépése után egy meglehetősen furcsa helyszínen jött létre egy frontvonal és ez az Alpok csúcsai és hágói voltak. A front ezeken a helyeken gyorsan megszilárdult és állóháború alakult ki, így vált szükségessé a hegyi terephez nem szokott katonák mozgását segítő ösvények kiépítése. 

Ezek az ösvények voltak a mai modern via ferraták elődei a Dolomitokban. Később a háború után az olaszok felismerték a ferratákban rejlő turisztikai potenciált és gőzerővel kezdték kiépíteni őket. A legnagyobb lökést az 1956-os cortinai téli olimpia adott, ekkor születtek az olyan nagyszerű via ferraták, mint a Lipella vagy a Tomaselli. A 70-es években kezdték helyreállítani az első világháborús katonai utakat, majd miután ezekkel végeztek, egyre nehezebb útvonalvezetésű ferratákat építettek. Közben Ausztriában is folyt a klettersteigek kiépítése, a franciák a 90-es években építettek számos ferratát. A via ferrata és a ferratázás népszerű és elismert szabadidős sporttá vált Nyugat-Európában.
Írta: Négyesi Miklós

Rijeka Crnojevica, /Háttérképek/

Notebook-hoz ajánlott: 1366*768

Klasszikus (1024*768): 1600*1200

További érdekes írások:

Delhi nevezetességei: klikk.

Fűszerbazár Isztambulban: klikk.

Córdoba nevezetességei: klikk.