A via ferrata kifejezés (az olasz kifejezés magyar jelentése: vasalt út, németül: klettersteig, jelentése mászóösvény) olyan hegyi utat jelöl, ahol fixen beszerelt fém kábelek, létrák, hidak és lépcsőfokok segítik az előrehaladást. Jellemző ezekre a hegyi útvonalakra, hogy a kiépített részek nélkül csak képzett sziklamászók számára járhatók. A via ferratázás igényel némi gyakorlatot, (szédülésmentességet és lépésbiztonságot), megfelelő fizikumot és felszerelést. Az utak gyakran kitett helyeken, nagy magasságokban vezetnek, ezért a tériszonymentesség alapvető feltétel. A via ferrata lényege a folyamatos biztosítás, amit az ösvény mentén végigfutó drótkötél ad, amire a megfelelő felszereléssel tudunk rácsatlakozni.
Via ferrata útvonalak találhatók az Alpok országaiban: a legtöbb Olaszországban és Ausztriában, Svájcban, Németországban, Franciaországban, Szlovéniában és Spanyolországban. Néhány út fellelhető az Egyesült Államokban és Kanadában is. A via ferraták a 19. század közepén születtek, 1843-ban ausztriában hozták létre az elsőt. A koncepció az volt, hogy bárki számára elérhetővé tegyék az addig csak hegymászóknak elérhető csúcsokat. Furcsa mód a via ferraták fellendülésüket az első világháborúnak köszönhetik. Az olaszok hadba lépése után egy meglehetősen furcsa helyszínen jött létre egy frontvonal és ez az Alpok csúcsai és hágói voltak. A front ezeken a helyeken gyorsan megszilárdult és állóháború alakult ki, így vált szükségessé a hegyi terephez nem szokott katonák mozgását segítő ösvények kiépítése.
Via ferrata útvonalak találhatók az Alpok országaiban: a legtöbb Olaszországban és Ausztriában, Svájcban, Németországban, Franciaországban, Szlovéniában és Spanyolországban. Néhány út fellelhető az Egyesült Államokban és Kanadában is. A via ferraták a 19. század közepén születtek, 1843-ban ausztriában hozták létre az elsőt. A koncepció az volt, hogy bárki számára elérhetővé tegyék az addig csak hegymászóknak elérhető csúcsokat. Furcsa mód a via ferraták fellendülésüket az első világháborúnak köszönhetik. Az olaszok hadba lépése után egy meglehetősen furcsa helyszínen jött létre egy frontvonal és ez az Alpok csúcsai és hágói voltak. A front ezeken a helyeken gyorsan megszilárdult és állóháború alakult ki, így vált szükségessé a hegyi terephez nem szokott katonák mozgását segítő ösvények kiépítése.
Ezek az ösvények voltak a mai modern via ferraták elődei a Dolomitokban. Később a háború után az olaszok felismerték a ferratákban rejlő turisztikai potenciált és gőzerővel kezdték kiépíteni őket. A legnagyobb lökést az 1956-os cortinai téli olimpia adott, ekkor születtek az olyan nagyszerű via ferraták, mint a Lipella vagy a Tomaselli. A 70-es években kezdték helyreállítani az első világháborús katonai utakat, majd miután ezekkel végeztek, egyre nehezebb útvonalvezetésű ferratákat építettek. Közben Ausztriában is folyt a klettersteigek kiépítése, a franciák a 90-es években építettek számos ferratát. A via ferrata és a ferratázás népszerű és elismert szabadidős sporttá vált Nyugat-Európában.
Írta: Négyesi Miklós
Írta: Négyesi Miklós