2010. március 19.

Isztambul II. (Aja Szófia)

Előző bejegyzésben a Kék Mecset kapott hangsúlyosabb szerepet, most viszont forduljunk 180° -ot.

Aya Sofya

Az Aja Szófia épülete tornyosodik előttünk. Meglepetést nem okoz, a tv műsorok alapján pont ilyennek képzeltem. Kopottas külsejével néz farkasszemet ez az ősi épület az oly impozáns és kecses Kék Mecsettel. Jól látható, hogy a középső "mag" köré folyamatosan építettek a különböző korokban. Talán pont ezért keltett bennem egy hányavetett érzést.
A "Szent bölcsesség templomát" szinte lehetetlen klasszikus formában lefotózni. Szügségeltetik hozzá nagylátószögű objektív, de ha ez rendelkezésre is áll, mindig lesz egy belógó elem (a hordákban közlekedő és idiótán viselkedő "ázsiai" turistákról nem is beszélve).
A Kék Mecsettel ellentétben itt már fizetni kell a bejutásért! Ez 20TL
(1euró = 2TL). Komoly beléptető rendszerrel találkozik a jegyet váltó turista, a táskákat egy külön szalagon kell átküldeni, mi pedig egy fémdetektoros kapun haladunk át.

hatalmas belső tér

Belépés után a fent látható kép tárul elénk. Valahol olvastam, hogy márciusra eltűnnek az állványok, mint látjátok azok még stabilan ott álltak. Nyilván szebb lenne eme szerkezetek nélkül, de nem zavaróak és az élményből sem vesznek el semmit. Sajnos nem végeztem művészettörténész szakirányt az egyetemen (sőt a gimnáziumban sem kötött le a tantárgy), de néhol láthatóak a 6. századból ránk maradt díszítések azért megmozgattak bennem valamit. Ismerjük el őszintén, nem minden nap sétálhat az ember közel 1400 éves falak között (mióta is létezik Magyarország? - remélem, érzékeli mindenki...). Mint fentebb említettem az épületet folyamatosan bővítették, díszítették. A 15. században pedig jelentős változás állt be az Aja Szófia életében, az oszmánok dzsámivá alakították.

főkupola (belül Korán szövegek, oldalt 4db szerafin)

Nehezen találom a sorokat, közhelyesen hangzik, de tény, vannak dolgok, amiket át kell élni. Szemem hitetlenkedve pillant körbe, Krisztus ábrázolás és kalligrafikus korongok... II. Mehmed alakította át a templomot dzsámivá (1453. május 29-én elfoglalta, majd június 1 már mecsetként funkcionált). Becsületükre legyen mondva nem végeztek esztelen rombolást, tényleg csak a vallásukkal összeférhetetlen mozaikokat és freskókat tűntették el (korai multikulturális jelenség). A kivülről egységtelen épület belülről pont a sokszínűsége miatt kelt bennem (talán másokban is) egy megfoghatatlan, misztikus, de mégis egységes hangulatot.
Beléptem, láttam, győztem. Mosollyal az arcomon távoztam, és már az sem érdekelt, hogy öt perc alatt 10-en rontanak rám, hogy valamit eladjanak
!

kalligrafikus korongok

További fényképek: itt!