Grossvenediger I.

Gyermekkorom óta különös érzéssel nézegettem azokat a képeket amelyeken Ausztria hegyvonulatai láthatóak. Jól emlékszem a percekre, mikor fizika órán, egy piros kis könyv segítségével gondolatban az Alpok havas csúcsaihoz repültem.

Teltek az évek, de Ausztrián mindig csak átutaztam és a buszból gyönyörködtem a hegyekben, immár a könyv helyett.

Kilátás a Defreggerhausból (2962m)

2009 júniusában sikerült a komolyabb túrát tennem a Hohe Tauern nemzeti parkban. Négy nagyobb túraútvonalat jártam be egy párfős baráti társasággal. Gyönyörű, virágoktól mesés színkavalkádba pompázó völgyön keresztül, majd a magasság növekedésével havas sziklákon vezetett az út a 2962 méter magasan fekvő hüttéhez. Nyár elejét írtunk, ezért némileg fölöslegesnek tartottam, hogy hótalpakat cipelünk magunkkal. utólag belegondolva, ezek nélkül nem jutottunk volna messzire.

Defreggerhaus

Leírhatatlan érzés és látvány tárult elénk, ami kárpótolt a menedékház szokatlanul szegénykes kínálatáért. A teljesség igénye miatt hozzá teszem, ilyen magasságba titkán találhatóak hütték, ez is inkább egy alvásra kialakított ház, ahonnan hajnalban tovább indul a túrázó Ausztria királynője, azaz a Grossvenediger felé.

Képek: itt! :)

első lépés a gyémánt úton

Ismét a kedves látogatók figyelmébe ajánlok egy könyvet. A nagy decemberi rohanásban találtam rá kedvenc könyváruházamban. Mondanom sem kell, már a borítón lévő sorok megfogtak: "valamikor a hippikorszak végén egy fiatal dán házaspár egy ütött-kopott Volkswagen busszal útnak indult Nepálba...".

www.jaffa.hu

Izgalmas történeteket mesél el a könyv szerzője. Sajnos a magyar fordítás kacifántosra sikeredett, hosszú és nyelvtanilag helytelen mondatszerkezetek jellemzik (számomra is). A kiadó elfelejtette egy lektor kezébe adni a művet kiadás előtt. Ennyi baj legyen, úgysem a bkv-n kell olvasni.

Jó szórakozást a könyvhöz!

bárhol...bármikor

pár évvel ezelőtt mindig azon sajnálkoztam, hogy nem jutok el idegen országokba és tájakra, így jelentős mértékben korlátozva éreztem magam a fényképezés terén. az utazásaim előtt azonban rájöttem, hogy a közvetlen lakóhelyemen is van fényképezni való téma, egyedül az én korlátaimon kell átlépjek.
akkor kezdtem kapisgálni, hogy maglód csodálatos állatvilággal rendelkezik. őzektől a sasokig és a vadnyulaktól kezdve a szitakötőkig sokrétű témát nyújt a természet. idővel persze rájöttem, hogy igazán jó fényképet pokolian nehéz készíteni. figyelni kell az állatok viselkedését, megfelelő napszakot is érdemes választani.
egy fénykép sem ér annyit, hogy megváltoztassuk, belenyúljunk a természetbe!
fotózni bárhol lehet, téma mindig akad, az a kérdés átlépsz a saját magad által felállított korlátokon vagy nem...

erg chebbi

Április után augusztusban is volt szerencsém ellátogatni Merzouga piciny településére. A külső hőmérséklet 40 Celsius körül, míg a buszban lehetett 50 fok. Szokásos dolgok történtek: hiába foglaltam szállást a helyi srácok nem tudnak rólunk, de semmi gond, megoldják... Vége az lett hogy a teraszon, matracokon aludtunk...de...használjuk nyugodtan a medencét, ingyen. Tudták a fáradt európai utazót ezzel le lehet venni a lábáról.
Este hat óra körül indultunk megmászni a dűnéket. Láttam már sok szépet, de mikor a forró homokban tör előre az ember és egy homokbuckát készül legyűrni, majd vissza-vissza csúszik, legvégül sikerül felkapaszkodnia ahonnan a szem végtelen mennyiségű dűnét lát, mindezt megfűszerezve egy fenséges naplementével. Nos, ez felejthetetlen.


Marokkót sokan azonosítják a végtelen sivataggal. Tévesen. Mindössze egy 40-50 km-es tájat nevezhetünk homoksivatagnak. Hamada, azaz a kősivatag nagyobb mértékben jellemzi az országot illetve a hegyvidéki részek (Atlasz, Anti-Atlasz).
Erg chebbi, a Szaharának egy kicsiny része, a szél miatt állandóan mozgásban lévő területe. 22km hosszú és 5 km széles a legmagasabb dűne pedig 150m. Merzouga a környék legnagyobb városa, marokkói viszonylatban jól felszerelt település.

rax - alpok (austria)

jó lenne idén is eljutni, egy lélek emelő hótalpas túrára. első találkozásom ausztria ezen térségével érdekesnek mondható. a véletlennek köszönhetően keveredtem egy kicsi társaságba. az utazás előtti napokban megfordult a fejemben, hogy lemondom ezt a téli túrát. voltak a hellyel fenntartásaim. sok-sok fénykép amit megnéztem utazás előtt nem ragadták meg a képzeletem. talán már vágytam a tavaszra, napsütésre.
csodás három nap után pedig azon gondolkoztam az autóban, hogy ezt kár lett volna kihagyni. ma pedig ott tartok, hogy vágyom megint egy hasonló élményre...

rax-alpok (2009)

visszatekintő

ezen a héten az eddigi fényképeim közül szeretném kiválasztani azt a 15-20 legjobbat, ami fel fog kerülni a megreformált www.szenczi.com -ra.
elnézve a fotókat, közel sem érzem azt az elégedettséget, mint a kezdeti időkben. sok képről azt a kevéske pluszt hiányolom, ami kiemelné a szép és hűűű de gyönyörű kategóriából.

dolomitok- monte nuvolau (2574m) csúcsról

2010

boldog 2010-es esztendőt kívánok minden kedves erre kalandozó és eme sorokat olvasó látogatónak!
vegyes érzelmekkel tekintek erre az évre, annyi bizonyos a tavalyi esztendőt nehéz lesz felülmúlni. sok nyitott kérdés vár megoldásra, 2010-et a stabilitás megteremtésére szánom. és remélem megalapozom a nagyobb projekteket.

a kép a dolomitokban készült 2008 nyarán