2013. augusztus 21.

Szíria: Stop!

Életem egyik nagy álma teljesült mikor 2011-ben Szíria földjére léphettem. Emlékszem a repülőtérről kiérve az emelkedett pillanatban a szemem sarkából egy könnyed könnycsepp kicsordult. Most az ágyamon ülve történik mindez. 

Arcok, emlékek és élmények sokasága zakatol a fejemben. Az a mérhetetlen kedvesség, amivel akkor és ott találkoztam. Közel három hét alatt stoppal bejárva az országot a „turistás” helyektől kezdve egészen az eldugott szegletekig. Tamás barátommal mindig az volt az érzésünk, hogy itthon vagyunk. Akkor kezdődtek a harcok. Emlékszem záporoztak az aggódó sms-ek, amiből mi semmit sem értettünk. Nem hittük el, hisz zajlott a élet. Épült Aleppóban a mecset, üzemelt a konditerem Hamában, árulták a portékát Damaszkuszban... A felszín alatti feszültségből, a mindent elsöprő kétségbeesésből a rejtett indulatokból keveset érzékeltünk. A világ egyik legkeményebb diktatúrájában, Izrael közelsége miatt szinte állandó harckészültségben élő emberek mosolyogtak. Mosolyogtak mikor kávét főztem magunknak az üzletben, sőt mikor a pénteki nagy imán véletlenül bent maradtunk... 

Hirtelen eltört a mécses. Ott s talán legbelül itt is. Lassan több mint két éve folynak a harcok, százezrek maradtak fedél nélkül, ezrek haltak meg s tízezrek élnek menekülttáborokban. Folytatják a rendszerellenes harcukat a szebb jövő ígéretéért. Nem csak Allahban, hanem magukban is hisznek. Teszik ezt úgy, hogy a világ félig elfordult s a saját lelkiismeretét megnyugtatva a különböző bizottságokban hangzatos szavak mellett ítéli el az eseményeket. Ma közel ezer ember veszítette életét vegyifegyver által... 

Becsukom a szemem és s újra mosolyognak a gyerkőcök Palymirában s csak bízom benne, hogy a valóságban is ott rohangálnak a kis kabátjukban a 3o fokban...



További képek: klikk.

2013. augusztus 19.

Lengyel-Tátra, /Háttérképek/

Notebook-hoz ajánlott: 1366*768

Klasszikus (1024*768): 1600*1200

Via ferrata felszerelés

A via ferratázáshoz speciális felszerelés szükséges, ami a klasszikus hegymászó felszerelésre épül. Alapvető funkciója, hogy ez esetlegesen bekövetkező eséskor megóvja a mászót mélybe zuhanástól és csökkentse a mászó testét ért terhelést. Fontos, hogy jó minőségű és megfelelően karbantartott eszközöket használjunk, hiszen a saját biztonságunk múlik rajtuk. A legfontosabb eszköz a ferratázó felszerelésében a via ferrata szett vagy kantár. A szett három fő részből áll: fékből, karabinerekből és hevederből vagy kötélből. Ilyen szetteket kereskedelmi forgalomban lehet együtt lehet kapni.


Fék: Függőleges falon egy esés esetén néha csak méterekkel alattunk állít meg egy drótkötelet a sziklához rögzítő szög. Ilyen eséskor hatalmas erők lépnek fel, amik többek között a testünket is érik. Ennek a hatalmas erőhatásnak a csökkentésére szolgál a fék. A fék dinamikusan lassítja az esést és így rengeteg energiát elnyel, csökkentve ezzel a szervezetünket ért erőhatásokat.

Karabiner: Nagy nyílású, automatikusan záródó karabinerek, hogy könnyen lehessen ki- illetve beakasztani őket a drótkötélbe.

Heveder vagy kötél: Ez köti össze a karabinereket a fékkel.

Beülő: Alapvető része a felszerelésnek a sziklamászásból jól ismert beülő. Ez egy heveder, ami a derekunk és a combunk fogja közre. Tulajdonképpen a beülő a közvetlen kapcsolat a biztosítási lánc többi eleme és a testünk között. Ehhez kapcsoljuk a felszerelés többi részét, a via ferrata szettet.

Sisak: A sziklás környezetben az apróbb lehulló kövektől véd, a barlangokban, alagutakban is jó szolgálatot tehet. Akkor hatásos, ha a fejünkön van, tehát a szikla közelébe érve mindenkinek kötelező felvenni. Nem várunk vele, míg a mászás elkezdődik, sokszor már a via ferratát megközelítő ösvényen érdemes felvenni.


Kesztyű: Lehet kapni speciális via ferrata kesztyűket túraboltokban, de egy biciklis kesztyű is jó lehet. Védi a tenyerünket, kezünket a kábelből kiálló drótszálaktól is. Hasznos lehet hideg, nedves időben, egyéni preferencia, hogy ki és mikor használja.

Fejlámpa: alagútban, barlangban szükséges, vagy ha estébe nyúlik a túra.

Írta: Négyesi Miklós

2013. augusztus 15.

Mi a via ferrata?

A via ferrata kifejezés (az olasz kifejezés magyar jelentése: vasalt út, németül: klettersteig, jelentése mászóösvény) olyan hegyi utat jelöl, ahol fixen beszerelt fém kábelek, létrák, hidak és lépcsőfokok segítik az előrehaladást. Jellemző ezekre a hegyi útvonalakra, hogy a kiépített részek nélkül csak képzett sziklamászók számára járhatók. A via ferratázás igényel némi gyakorlatot, (szédülésmentességet és lépésbiztonságot), megfelelő fizikumot és felszerelést. Az utak gyakran kitett helyeken, nagy magasságokban vezetnek, ezért a tériszonymentesség alapvető feltétel. A via ferrata lényege a folyamatos biztosítás, amit az ösvény mentén végigfutó drótkötél ad, amire a megfelelő felszereléssel tudunk rácsatlakozni.
Via ferrata útvonalak találhatók az Alpok országaiban: a legtöbb Olaszországban és Ausztriában, Svájcban, Németországban, Franciaországban, Szlovéniában és Spanyolországban. Néhány út fellelhető az Egyesült Államokban és Kanadában is. A via ferraták a 19. század közepén születtek, 1843-ban ausztriában hozták létre az elsőt. A koncepció az volt, hogy bárki számára elérhetővé tegyék az addig csak hegymászóknak elérhető csúcsokat. Furcsa mód a via ferraták fellendülésüket az első világháborúnak köszönhetik. Az olaszok hadba lépése után egy meglehetősen furcsa helyszínen jött létre egy frontvonal és ez az Alpok csúcsai és hágói voltak. A front ezeken a helyeken gyorsan megszilárdult és állóháború alakult ki, így vált szükségessé a hegyi terephez nem szokott katonák mozgását segítő ösvények kiépítése. 
Ezek az ösvények voltak a mai modern via ferraták elődei a Dolomitokban. Később a háború után az olaszok felismerték a ferratákban rejlő turisztikai potenciált és gőzerővel kezdték kiépíteni őket. A legnagyobb lökést az 1956-os cortinai téli olimpia adott, ekkor születtek az olyan nagyszerű via ferraták, mint a Lipella vagy a Tomaselli. A 70-es években kezdték helyreállítani az első világháborús katonai utakat, majd miután ezekkel végeztek, egyre nehezebb útvonalvezetésű ferratákat építettek. Közben Ausztriában is folyt a klettersteigek kiépítése, a franciák a 90-es években építettek számos ferratát. A via ferrata és a ferratázás népszerű és elismert szabadidős sporttá vált Nyugat-Európában.
Írta: Négyesi Miklós

2013. augusztus 13.

Rijeka Crnojevica, /Háttérképek/

Notebook-hoz ajánlott: 1366*768

Klasszikus (1024*768): 1600*1200



További érdekes írások:

Delhi nevezetességei: klikk.

Fűszerbazár Isztambulban: klikk.

Córdoba nevezetességei: klikk.

2013. augusztus 11.

Isztambul szubjektív szemüvegen keresztül

Kelet és nyugat találkozása. Minden könyvben, filmben ezt lehet olvasni, hallani, ami Isztambullal foglalkozik. Iszonyat nagy közhely, de igaz. Az elmúlt harminc évben a város roppant mód fejlődött, és mára arra a szintre jutott, hogy az ide érkező európai turista otthonosan érezheti magát.Azonban az elmúlt harminc év eredményei szorosan összeforrnak, a század eleji reformokkal, amit Mustafa Kemal (Atatürk) indított és vitt végbe az országban (Gergely-naptár, latin abécé használata, kalifátus eltörlése, törvények svájci példa alapján való megújítása és még hosszasan lehetne sorolni). A szekularizálás is az ő nevéhez fűződik, amivel végérvényesen lerakta egy nyugati ország alapjait. Hosszasan lehet vitatkozni, hogy ez mennyire jó vagy nem. Egyre erősebb a nyugati hatás, érződik ez a nők öltözködésén, a mecsetek viszonylagos ürességén és természetesen az árakon. A keleti hangulat már csak nyomokban felfedezhető a városban, hogy ez mennyire tragikus döntse el mindenki saját maga...

Suunto Vector óra

A Suunto igazi klasszikusára esett közel egy ével ezelőtt a választásom. Nézzük pár mondatban a tapasztalatokat.
A világ számos pontjára utazó embernek nem szükséges ecsetelni az idő fontosságát ugyanis a mai rohanó világunkban valami alapján el kell csípni a repülőt vagy a vonatot. Utazások során gyakran megfeledkezünk az időről, gondolom nem csak én tetem már föl azt a kérdést, hogy milyen napot is írunk? 
A finn cég órája a kijelzőn a legfontosabb adatoknak nyújt teret (nap, idő, dátum). Egyszerű és elegáns kidolgozás felvállalható órává teszi a mindennapokban a végtelenül könnyű (54g) és kényelmes kialakítású karórát. Laza szíjának köszönhetően kiválóan illeszkedik a karunkra, sőt melegebb (trópusi) időben sem érezzük zavarónak a viselését. 
A dobozból kibontva szinte azonnal jól működött a magasságmérő bár folyamatos kalibrálást igényel a közel 100% pontosság érdekében. Az órát bátran lehet használni túrázáshoz! Elég egyszer rákapni az ízére, hogy megtudjuk túra közben pontosan hány méteren járunk és ebből könnyű szerrel levonjuk a következtetést, hogy mennyi is van még hátra… Izraelben megdöbbentő pontossággal mutatat az óra a tengerszint alatti adatokat is. A vekker 24 órás memóriája eltárolja a magassági adatokat (emelkedést és a süllyedést egyaránt), egyedül utazóknak remek esti elfoglaltság ezek átböngészése.
Nagy előny a többi túrázásra vagy éppen világjárásra szánt órával szemben, hogy saját magunk cserélhetjük az óránkban az elemet illetve három ébresztő funkciót is beállíthatunk. Az óra remekül bírja a sós vizet a gyártó cég 30 méterig (vízben) garantálja, hogy szárazon marad a szerkezet és továbbra is gondmentesen használhatjuk. A hőmérő funkcióval különösebben nem érdemes foglalkozni (általában ugyanazt mutatja a kezünkön), a barométer adatok ellenben igen hasznosnak mutatkoznak a hegyi túrákon. 
Az órának komoly hiányosságai nincsenek, ha nagyon szőrös szívűek akarunk lenni a háttérvilágítás nehézkes bekapcsolását ide sorolhatjuk, illetve a második (otthoni) idő mutatását szívesen fogadnánk. 
Túrázóknak, világjáróknak nyugodt szívvel ajánlom a Suunto Vector típusú óráját, amit kis hazánkban körülbelül 54000 forintos áron tudhatunk magunkénak. 

2013. augusztus 10.

Kravica-vízesés, Bosznia-Hercegovina

Hercegovina talán leglátványosabb természeti szépsége a közel 120 méter széles és körülbelül 26 méter magas Kravica vízesés együttes. 
Meseszép félkör alakban terül el a Trebizat folyón (a Neretva mellékfolyója 51 kilométer hosszú, többször tűnik el a föld alatt, majd bukkan elő ismét) kialakult zuhatag rendszer, amit nyáron a fürdőzők és a hűsölni vágyok előszeretettel vesznek birtokukba. A kristálytiszta víz a zöld minden színárnyalatában pompázik a napsugarak bűbájos játéka a víztükrön megigézi az ide látogató turistát. Az év minden szakaszában érdemes megállni egy rövidebb pihenőre a vízeséseknél, nyáron kisebb kávézók, bárok és éttermek működnek a vízparton. Ha mélyebben szeretnénk a gondolatainkban elmerülni a legjobb időszak az ősz mikor elcsendesedik a környezet s a fák rozsdásbarna, élénksárga színekbe öltöznek.  



Megközelítés: Mostartól délre körülbelül 40 kilóméterre található, Ljubuški falucskához közel. Kialakított parkoló fogadja az idelátogatót (fizetős), ahonnan 5 perc könnyű sétával érünk a vízesésekhez. 


2013. augusztus 7.

Medve-szurdok túra, Ausztria

A festői szépségű Bärenschützklamm Graz közelében a hegyek közt megbújva várja lassan több, mint 100 éve a látogatókat. A szurdok kiépítése a múlt század elején nem tartozott az egyszerű feladatok közé, sajnos emberéleteket is követet a helyiek által medveölő szurdokként számon tartott terület felfedezése. 1978-ban egyedülálló természeti kincsé nyilvánították Ausztria egyik legszebb vízlevezető szurdokát. 


A túra kiindulópontja Mixnitz falucskából indul. Közel egy órás bemelegítő sétával érjük el a bejáratot, ahonnan már vad sziklafalak közt vezet a 169 létrából és pallókból álló kiépített út, ami közel 2900 lépcsőfokot állít elénk, mint leküzdendő feladat. Egyedüli zavaró tényező az ide áramló turisták tömege. Aki teheti mindenképp hétköznap keresse föl a szurdokot, hogy esélye nyíljon a természettel összhangban bebarangolnia. A szurdok végén található menedékházban (Zum Gute Hirten hütte) egy pohár sör mellett feltöltődve új erőre kaphatunk s a Fischbacher Alpok 1722 méteres csúcsát „könnyű” szerrel elérhetjük. 


Páratlan panoráma tárul elénk a Hochlantsch csúcsáról. A festői szépségű dimbes-dombos és hegyes tájat miután az emlékezetünkbe véstük fájó szívvel búcsúzunk a Medve szurdoktól s környékétől. A legszebb időszak a szurdok megtekintésére április-május illetve szeptember-október, belépő 3 euró/fő.


Vonatozás a nagyvilágban


The Ghan, Ausztrália
Aki arra adja a fejét, hogy átszelje az ausztrál vadont bizony kemény fába vágja a fejszéjét. A mai napig egy kevéssé felfedezett terület, ahol az őslakosokon kívül kevesen igazodnak el.
Mára azonban ennek a földöntúli tájnak akad egy lényegesen egyszerűbb felfedezési módja, ami nem más, mint a vasút. Ausztrália két partját összekötő vasút három napos túrát jelent a résztvevőknek, ezalatt közel 2000 mérföldet tesznek meg a vadonban. A luxust persze nem kell nélkülöznünk, 24 órás mindenre kiterjedő szolgálat áll a rendelkezésünkre, míg a menün a kenguru sztéktől kezdve a különleges tengeri fogásokig minden szerepel.
Az észak felé tartó vasútvonal Adelaide városából indul, hogy a csodás vöröses hegyeken átkelve a hamisíthatatlan rozsdaszínű ausztrál vadonba érkezzen. Az első 75 évében a Ghan végállomása itt a sivatagban Alice Springsben volt, csak most építették ki a hálózatot egészen Darwinig. Az aktivitásról a menetközi megállók gondoskodnak, a turistáknak lehetőségük van teve szafarit tenni, illetve helikopteres kirándulásra is indulhatunk.


Tren Crucero, Ecuador
Nyugodtan mondhatjuk, hogy az Andokban technológiai csoda a vasútépítés. Ködbe burkolózó ősi városok, kanyonok és hatalmas hegygerincek alá bukó völgyek jellemzik az Egyenlítőn található országot. A hegyekben fekvő fővárosból (Quito) induló 280 mérföldes vonatút maga az álom. Négy nap alatt érünk a Csendes-Óceán partján elterülő Guayaquil városához, a régóta elhagyatott, de pár éve hatalmas felújítási projekten áteső vasútvonalon. Az arany és zöld füves Cotopaxi Nemzeti Park mellett elsuhanva drámaian köszön ránk az elhagyatott gleccser-kuppal rendelkező Chimborazo, Ecuador legmagasabb pontja. Az utazás csúcsa azonban a Devil’s Nose, ami egy fél mérföldes süllyedés, amit rövid táv alatt cikk-cakkozva abszolvál a vonat. Az egész út jó betekintést nyújt az ország ősi kultúrájába, és természeti szépségeibe.
 

California Zephyr, USA
Pár évszázaddal ezelőtt még közel sem örvendett a vasút nagy népszerűségnek az USA-ban. Kevesek kiváltságát jelentette az ilyenfajta közlekedés ám az évek múlásával egyre elterjedtebb lett az országban. A California Zephyr 1949-ban indult, hogy három nap alatt abszolválható legyen a Kalifórnia és a Szeles Város, azaz Chicago közti távolság, ami közel 2500 mérföldet ölel föl. Ezzel a leghosszabb vasúti utazást nyújtva az USA-ban és sokak szerint a legszebbet is. A Zephyr hét államon halad végig, számos történelmi és természeti látványosságot érintve, teszi ezt minden nap. Turista kabinjában panoráma ablakokon keresztül csodálhatjuk a tájat, a komfort fokozatot a minden irányban forgó székek növelik. Denver csodás hegyi tavai mellett, a Colorado folyó sziklás völgyében kanyarog a vasút, hogy végül a Utah és Nevada sivatagjaiban bukjon alá mielőtt az óceánparti San Franciscóba érkezik ezzel méltó véget adva a felejthetetlen utazásnak.  



2013. augusztus 3.

A sivatagi Marokkó

Az apró homokszemekkel borítót táj látványáért utaznak sokan Marokkóba.
A milliónyi homokszemcse összeállva büszkén hirdeti az univerzum egységét és szépségét. 

A magával ragadó már-már romantikus hangulatú homoktenger különleges hangulatát a színekben rejlő melegség és a szél által formált egyedi képi világ teszi Földünk egyik legmisztikusabb helyévé.
Hisz kinek ne erednének meg a gondolatai egy sivatagi naplemente kapcsán? Klasszikus kép ez, amivel a nyugati turista szinte miden képeslapon találkozik. A Szahara kisebbik részét alkotják az ergek (ezek a klasszikus) homokdűnék, míg nagyobbrészt a hamada (kősivatag) jellemző földünk legnagyobb kiterjedésű sivatagára. Marokkó klasszikus sivatagi világa az algériai határ mentén terül el. Érdemes megemlíteni Merzouga és M'hamid parányi településeit, amelyek közvetlen közelében találhatóak a képeslapokról jól ismert hatalmas homokdűnék. 

A sárga ezer árnyalata mellett a fantasztikus kék színek fokozzák a megnyugtató színterápiás hatást. A sivatagba élő jellegzetes öltözetű törzsekre (berberek) szintén a kék ruházat a jellemző, illetve a filmekből híressé váló Közép-Szahara tuareg pásztoraira is. Az egységet csak a magányosan álldogáló pálmafák zöld „lombozata” teszi pikánssá. Földünk egyik legmostohább éghajlatával rendelkező területével azonban a természet előszeretettel játszik csúfos játékot. Gondoljunk csak a datolyapálma oázisokra vagy a gyönyörűséges sivatagi rózsákra, amik büszkén hirdetik az életet dacolva a zord körülményekkel. A folyamatos változások földjén, talán csak az élet iránti tisztelet ami örök. A nomád törzsek hosszú évtizedes harca a természettel csak a kölcsönös tiszteleten alapulva működhet. Marokkóban járva a turizmusból élő civilizált törzsekkel a legkönnyebb találkozni, igaz a sivatagi területek csak minimális részben lógnak át az ország határvonalán. Algériába és a környező országokban azonban még a mai napig érdekes találkozásokban lehet részünk a dokumentumfilmekből ismert beduin törzsekkel.



Tények:


Észak-Afrikában 12 országban terül el a Föld legnagyobb sivataga. Hosszúságát tekintve eléri a 4800 kilométert, míg széltében 1800 km hosszúságú. Legmagasabb pontja a 3415 méterrel a tengerszint felett elterülő Emi Koussi, míg a Qattara-mélyföld (-139,9m) a legmélyebben elterülő területe.