Az
apró homokszemekkel borítót táj látványáért utaznak sokan
Marokkóba.
A milliónyi homokszemcse összeállva büszkén hirdeti
az univerzum egységét és szépségét.
A magával ragadó már-már
romantikus hangulatú homoktenger különleges hangulatát a
színekben rejlő melegség és a szél által formált egyedi képi
világ teszi Földünk egyik legmisztikusabb helyévé.
Hisz kinek ne
erednének meg a gondolatai egy sivatagi naplemente kapcsán?
Klasszikus kép ez, amivel a nyugati turista szinte miden képeslapon
találkozik. A
Szahara kisebbik részét alkotják az ergek (ezek a klasszikus)
homokdűnék, míg nagyobbrészt a hamada (kősivatag) jellemző
földünk legnagyobb kiterjedésű sivatagára. Marokkó klasszikus
sivatagi világa az algériai határ mentén terül el. Érdemes
megemlíteni Merzouga és M'hamid parányi településeit, amelyek
közvetlen közelében találhatóak a képeslapokról jól ismert
hatalmas homokdűnék. 
A
sárga ezer árnyalata mellett a fantasztikus kék színek fokozzák
a megnyugtató színterápiás hatást. A sivatagba élő jellegzetes
öltözetű törzsekre (berberek) szintén a kék ruházat a
jellemző, illetve a filmekből híressé váló Közép-Szahara
tuareg pásztoraira is. Az egységet csak a magányosan álldogáló
pálmafák zöld „lombozata” teszi pikánssá. Földünk egyik
legmostohább éghajlatával rendelkező területével azonban a
természet előszeretettel játszik csúfos játékot. Gondoljunk csak
a datolyapálma oázisokra vagy a gyönyörűséges sivatagi
rózsákra, amik büszkén hirdetik az életet dacolva a zord
körülményekkel. A
folyamatos változások földjén, talán csak az élet iránti
tisztelet ami örök. A nomád törzsek hosszú évtizedes harca a
természettel csak a kölcsönös tiszteleten alapulva működhet.
Marokkóban járva a turizmusból élő civilizált törzsekkel a
legkönnyebb találkozni, igaz a sivatagi területek csak minimális
részben lógnak át az ország határvonalán. Algériába és a
környező országokban azonban még a mai napig érdekes
találkozásokban lehet részünk a dokumentumfilmekből ismert
beduin törzsekkel.
Tények:
Észak-Afrikában
12 országban terül el a Föld legnagyobb sivataga. Hosszúságát
tekintve eléri a 4800 kilométert, míg széltében 1800 km
hosszúságú. Legmagasabb pontja a 3415 méterrel a tengerszint
felett elterülő Emi Koussi, míg a Qattara-mélyföld (-139,9m) a
legmélyebben elterülő területe.
